NYEKGET
NYEKGET, (nyek-ěg-et) gyak. áth. m. nyek-get-tem, ~tél, ~ětt; par. nyekgess. Kinzás, gyötrés, különösen oldalnyomkodás, vagy nyakszorongatás által valakit kényszerít, hogy nyekegjen. Vastag hangon nyakgat, élesen nyikgat. Mondják dudáról is, midőn nyomkodás által fülsértőleg hangoztatja valaki. Ne nyekegesd, hanem fújd, mint kell.
