ORVOSSÁG
ORVOSSÁG, (or-v-os-ság) fn. tt. orvosság-ot, harm. szr. ~a. Általán: minden szer az állati, növényi, vagy ásványi országból, mely akár a rendszeres orvostudomány, akár az avatlanok véleménye szerént betegségek gyógyítására alkalmasnak tartatik. Fűben, fában adta Isten az orvosságot. (Km.). Halál ellen nincs orvosság. (Km.). Átv. ért. szélszerü intézkedés, eszköz bizonyos erkölcsi bajok elhárítására.
