O, (3)
O, (3), (o-ó v. a-ó) áth. Ragozása: óvok, v. ovok, és óvlak, v. ovlak, v. ólak; óvsz, v. ovsz v. ósz; óvunk v. ovunk óvtok, v. ovtok v. ótok; óvnak v. ovnak v. ónak; első m. óvék v. ovék; óvál v. ovál; óva v. ova stb. másod. m. óvt, v. óvott, v. ovott v. ótt, jövő: óvand v. ovand par. óvj v. ójj, v. ovj, v. ojj; htn. óvná v. ovni, v. óni részesülő: óvó, v. ovó. Valakit vagy valamit bizonyos rosztól, pl. kártól, veszélytől, romlástól, betegségtől stb. távol tartani, eltávolítani törekszik; honnét távolító ragu viszonyneveket vonz. Óvd magadat a gonosztól, bűntől, hidegtől. Óvd magadat a szakállas asszonytól. (Km.). Az okos veréb óvja magát a tőrtől. A beteget a meghütéstől óvni. A távolítás tárgya néha ellen névhatározóval jár. pl. A juhokat a farkasok ellen, a határt az árvíz ellen óni. Elemzésére nézve l. felebb Ó.
