ÓSÁG
ÓSÁG, (ó-ság) fn. tt. óság-ot, harm. szr. ~a. 1) Valaminek azon állapota, vagy tulajdonsága, mely szerént már régtől fogva létezik, vagy idejét múlta, a divatból kiment; ellentéte: újság. A bor becsét emeli az óság. Ezen árut ósága miatt nem veszik meg. 2) Holmi régi ingó jószágok, háibái szerek, eszközök. Vas óságokkal kereskedő zsibárus.
