ÖKLELÉS
ÖKLELÉS, (ök-öl-el-és) fn. tt. öklelés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Valamely hegyes eszközzel való szurás, bökés, lökdösés; különösen, midőn a szarvas állat szarvával bök, szúr. Átv. ért. éles fájdalom, kivált az oldalakban, vagy sziv körül, melyet leginkább szuráshoz lehet hasonlítani, honnan másképen: szegezés, nyilalás. V. ö. ÖKLEL.
