ÖRÖKBÉR
ÖRÖKBÉR, (örök-bér) ösz. fn. Ha a birtokos állandón, vagy öröklőleg egyedül a föld tulajdona elismeréséül tesz valamely csekély adózást, ezt örökbérnek nevezik; azon földet pedig örökbéri, v. örökbérjószág-nak, az ez iránt tett szerződést örökbéri szerződés-nek, s az örökbér iránti jogot örökbérlet-nek; különbözik az örökhaszonbér.
