ÖRÖKJOG
ÖRÖKJOG, (örök-jog) ösz. fn. Törvények által megalapított polgári jog, melynél fogva valaki bizonyos vagyonra, mint egykor rászállandóra, vagy szállhatóra számot tart; vagy pedig különösebben, melynél fogva már valamely hátrahagyott vagyont, hagyatékot birtokba vehet. Ősi birtokra vonatkozó örökjog. Az örökjog czime, vagy az örökhagyónak nyilvánitott akaratán, vagy örökszerződésen, vagy a törvényen alapszik.
