ŐRSÉGI
ŐRSÉGI, (őr-ség-i) mn. tt. őrségi-t, tb. ~ěk. Őrséghez tartozó, azt illető, arra vonatkozó, abból való. Őrségi szállások, házak. Őrségi intézkedések. Őrségi tisztek. Őrségi élelmezés. Nemzetőrségi szolgálat, kötelesség. Különösen: Őrség nevü vidékről való, az ottani lakosokra vonatkozó. Őrségi magyarok. Őrségi tájszólás. V. ö. ŐRSÉG.
