PALMANT
PALMANT, (pal-m-ant) áth. m. palmant-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. palmanta. Sándor István és Szabó D. szerént am. valamit betakar, beföd. A maga nemében sajátságos alaku ige, melynek nyelvünkben alig van mása. Egyébiránt gyökre nézve azon szókhoz rokon, melyeknek alapjelentése födés, takarás, milyenek: palást, páló, módosítva: pólya; továbbá a halmocskát jelentő boly (fn.), és a gyalom felső részén levő kákaköteleket jelentő pályha; tehát mintha volna: pal-om-ant.
