PUSKÁS
PUSKÁS, (pus-ka-as) mn. és fn. 1) Mint mn. tárgyesete: puskás-t v. ~at, többese: ~ak. Puskával ellátott, fegyverzett, fölszerelt. Puskás szőlőcsőszök, őrök. Puskás kézzel neki menni valakinek. 2) Mint főnév, (midőn a tt. puskás-t, tb. ~ok,) jelent személyt, ki puskával szokott vadászni járni, vagy bizonyos kötelességet végezni. Minden rosz puskásnak van kifogása. (Km.). Jelent puskamívest is.
