PUZSÉR
PUZSÉR, fn. tt. puzsér-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Apró gyermekek serege. Némi gúnyt rejtő szó, mint a csuhér, döhér. Rokon pozsadék és purdé szókhoz, s egyedül az utóbbira figyelemmel, úgy látszik, ennek átvetett hangu módosúlata, mintha volna purzsé. Idegen nyelvekben csaknem egészen egyezik vele a persa puszer. V. ö. PURDÉ; és POZSADÉK.
