RABOL
RABOL, (rab-ol) áth. m. rabol-t v. rabl-ott, htn. ~ni v. rabl-ani. Másnak vagyonát nyilt erőszakkal elragadja, pusztitja. Rabolnak az utonálló zsiványok, a kalózok. Az ellenség rabolja a várost. Mindenét elrabolták. Kirabolni a pénztárt, a boltokat. Embereket rabolni, am. elragadni, s rabszolgákká tenni. Igekötőkkel: elrabol, kirabol, megrabol.
