SÓTALAN
SÓTALAN, (só-ta-lan) mn. tt. sótalan-t, tb. ~ok. Amiben sórészek nincsenek; amit sóval nem vegyítettek, nem fűszereztek, sajtalan. Sótalan kenyér, élet. Sótalan, sóspogácsa, szójátékkal am. paczka, melylyel a gyermekek tenyerét verik. Átv. élcztelen, izetlen beszéd. Sótalan tréfa. Határozóként am. sótalanul, só nélkül. V. ö. SAJTALAN.
