SUTTOM
SUTTOM, (sutt-om) fn. mely csak ban viszonyraggal divatozik, suttomban. Jelent buvó, rejtekhelyet, s gyöke a kuczkót, szurdékot jelentó sut v. sutt. Suttomban lappangó. (Pázmán Kal. 173. l.). Képeztetésre olyan mint alattom, melyből lett alattomos, alattomban, azaz, suttomban, s ezen értelmi azonságnál fogva mindkettőben a testnek lesunyása, meghuzása, lealacsonyítása az alapfogalom. Némi változattal: sutton v. suttony. V. ö. SUT v. SUD fn.
