SZABADEJT
SZABADEJT, v. SZABADOJT, (szabad-ej-t v. szabad-oj-t) régies alakok ,szabadít’ helyett, pl. a Müncheni codexben: „Lássuk, ha jő Illyés őtet megszabadejtani.“ (Máté XXVII.). „Es nem szabadojt meg tegedet az, aki megöletteték a zsidóktól, kit te tisztelsz.“ (Sz. Krisztina élete 19. l.). Parancsoló módja a régieknél szabadók (szabadoch) v. szabadéh „De szabadóh münket gonosztól.“ (Müncheni codex Máté VI.). „Én bíneimnek mélységéből szabadóh kegyös Jézus.“ (Benigna asszony imáds. könyve. Tizönegyed imádság). „És szabadóh (szabadoch) meg münket (erue nos) te csudáidban“ (Bécsi cod. Daniel III.). „Te istened, kit te mendenkor becsölsz, ő szabadéhon meg tégedet“ (U. o. Dániel VI.). „Es szabadóhanak meg tegedet az tévelygésből.“ (Szent Krisztina élete. 17. l.). V. ö. ~S, parancsoló és kapcsoló mód képzője.
