SZABADÍTVÁNY
SZABADÍTVÁNY, (szabad-ít-vány) fn. tt. szabadítvány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Okirat, mely bizonyos nemű szabaditásról tanuságot ad. A kézmives inasnak legénynyé avatásáról szóló szabadítvány. A vizsgálat alól elbocsátott vádlottnak, vagy a büntetéstől fölmentett rabnak adott szabadítvány. V. ö. SZABADÍT.
