SZAL
SZAL, elvont gyök, mely értelemre nézve különböző szóknak alapját képezi. a) Élénkebb mozgásra vonatkozik a szalad, szalaszt, szalonka, szaláng származékokban, s rokona a halad, halaszt igék gyöke: hal, a zalámbol gyöke: zal, továbbá száll ige és a vékonyhangú szél (ventus) főnév. Csagataj nyelven szal-mak am. kelni, kikelni (Vámbéry), a hegyi cseremiszben šil (am) am. elszaladni, megszökni (Budenz). A szanszkritban is szal gyök am. bewegen, springen, honnan a latin salio. b) Ezen származékokban: szalu, szalul, szalufa, vájást szétválasztást jelent, mely alapfogalomnál fogva rokona a vékonyhangú szel. c) Mint a szalag és szalma gyöke értelmi hasonlatban áll a szál, és szár főnevekkel. d) Több helynevek képződtek belőle, ú. m. Szala, Szalacs, Szalapa, Szalánta, Szalonta, Szaláncz, Szalk, Szalka, Szalók, és Szalva patak Ugocsában, melyekről csak pontos helyirati ismeretek után lehetne meghatározni, vagy legalább okszerüleg gyanítani, melyik gyökből eredtek legyen a fenn említettek közől.
