SZÚSZÉK
SZÚSZÉK v. SZUSZÉK, fn. tt. szúszék-ot, harm. szr. ~ja. Deszkákból öszverovott, vagy vesszőből font, és sárral betapasztott szekrény, melyben gabonát szoktak tartani, máskép: szuszák, néhutt: hombár. Ahol ilyetén szekrény hiányzik, ott a kamara egyik elzárt szugába töltik a gabonát, honnan valószinűnek látszik, hogy szuszék am. szuszkó, azaz kuczkó vagy sutkó. V. ö. SZUSZKÓ. Egyébiránt eléfordul a szláv nyelvben is.
