TÁMASZKODIK
TÁMASZKODIK, (tám-asz-kod-ik) k. m. támaszkodtam, ~tál, ~ott. Fáradság miatt nyugtatásul, vagy csupa kényelemből testét valamely szilárd helyzetű testnek neki veti, ránehezkedik, s mintegy támaszaul használja. Fának, falnak asztalnak támaszkodni. Könyökével a szék karjára támaszkodni. Neki támaszkodni a szekéroldalnak. Botra, puskára támaszkodni. Más vállára támaszkodni. Dülő falhoz támaszkodik. (Km.). Átv. másnak oltalmára, védelmére, segítségére számít, vagy szorúl; mástól várja, hogy tegyen érte valamit. Rám ne támaszkodjatok, mert magam is szegény vagyok.
