ÜNNEP
ÜNNEP, INNEP, (üd-nap) ösz. fn. tt. ünnep-ět, harm. szr. ~e. 1) A keresztény évben oly nap, melyben a hivek a testi, főleg külső munkáktól megpihenni, s lelki üdvökre szolgáló jámbor cselekedeteket gyakorolni, u. m. templomba menni, Isten igéjét hallgatni stb. tartoznak. Néhutt: szent nap. Ilyek általán a vasárnapok és azon napok, melyeken a keresztény felekezetek valamely hitrejteménynek, vagy szentnek emlékét tisztelik meg. Karácsoni, hus véti, pünkösdi- fő v. sátoros ünnepek. Szűz Mária, s némely szentek tiszteletére rendelt ünnepek.
Pap hagyja az ünnepet, de maga meg nem tartja. (Km.) Állandó ünnepek, melyek az évnek mindig ugyanazon napjára esnek, pl. Karácson, Nagyboldogaszszony, Péter és Pál ünnepe. Mozgó v. változó ünnepek, melyek az első tavaszi holdtöltéhez alkalmazott husvéttal állanak viszonyban, mint maga a husvét ünnepe, továbbá az Úr mennybemenetele, a Pünköst, az Úr napja. Ünnepet üllni, megüllni, megszentelni. 2) Oly nap, melyen valamely örvendetes, nagyszerű esemény emlékét tiszteljük meg, nevezetesen holmi mulatságokkal, lakomákkal stb. Örömünnep, népünnep, békeünnep, diadalünnep, menyekzői ünnep, születési ünnep, névünnep stb.
Minthogy a tulajdon értelemben vett ünnepek lelki üdvünk előmozdítása, üdvös cselekedetek gyakorlása végett rendeltettek: innen legokszerübbnek látszik, hogy az ünnep az üd és nap elemekből van öszvetéve, t. i. a nap önhangzója átváltoztával, mint a nepestig tájdivatos szóban is napestig helyett. Hogy továbbá a d a szók végén az n-vel kezdődő szó, vagy rag előtt erre változik által, kivált a lomba kiejtésben, elég példa van rá, mint: harmadnapja harmannapja; hadnagy, hannagy; adna, anna; tudna, tunna; szedne; szenne; valamint a szervrokon g, gy is, pl. tegnap, tennap; fogyna, fonna; hagyna, hanna stb.
Példákat találunk e szófejtésre mind némely mai tájbeszédben, mind a régieknél. A székelyeknél a nap szót ezen összetételben most is változatlanul használják: innap, innapol (Kriza J.) A régieknél pedig az id igen gyakran található. „Nagy jeles innepeken, mint husvét napján.“ Peer, cod. 110. 1. „Közel vala paska, zsidóknak idnepek napja.“ Döbrentei cod. 311. 1. Nomina quatuor componuntur modis. Ex duobus corruptis, ut jämbor, üdnep; integra fuerat iö ember, üdös nap.“ Sylvester. (Corpus Gramm. 26. 1.)
