Aden,
Aden, angol kikötőváros és eröd Arábia DNy-i partján, az Adeni-öböl mellett, 170 km.- re a Bab el Mandebtől, az adeni 20 km2 nagy félsziget ÉK-i oldalán. Kitünően védett kikötőjét arab Gibraltarnak nevezik. A városnak szabályosan épült kőházai vannak, de vízben szűkölködik. 150 kútjából (36-56 m. mélyek) csak 50 ad iható vizet; (1881) 34711 lakosa, kik nagyrészt mohammedánus hinduk. Kereskedelmi fekvése kedvező, éghajlata egészséges, azért már a görögök s rómaiak is ismerték Athana, Adana, Arabia Eudaemon vagy Arabia Felix néven. Az indiai kereskedelem irányváltozásakor hanyatlásnak indult (1538-1630). 1705-ben a szomszédos arabok földig lerombolták. 1839 óta az angolok tartják megszállva, kik hatalmasan megerősitették. A szuezi csatorna megnyitása óta ismét nagyot emelkedett, s az angolok kereskedelmi és politikai befolyását biztosítja egész Arábiában és Kelet-Afrikában. Igen fontos a kávé és kőszén kivitele. Bevitele 19.387921 rupia (a 50 krajcár), kivitele 13.745162 rupia; ennek 1/3-a kávéra esik. V. ö. Hunter, Account of the British settlement of A., London 1878.
