Államszocializmus,
Államszocializmus, oly társadalmi, illetőleg közgazdasági politika, melynek célja az alsóbb osztályok, nevezetesen pedig a munkásosztály helyzetének javítása. Az Á. tehát az állam erélyes beavatkozását jelenti a gazdasági életbe avégből, hogy a gyengébb osztályok érdekei megóvassanak; de nem jelenti a szoros értelemben vett szocializmus (l. o.) megvalósítását az állam által. Az Á. mai alakjában a Német birodalomból indult ki, hol a hetvenes évek fenyegető eseményei arra birták a kormányt, hogy a szociáldemokrácia (l. o.) hódításait ellensulyozni igyekezzék az államnak a munkások érdekében kifejtendő reformakciója által. Ezt az irányt jelezte az 1881. évi nov. 17-ki hires császári üzenet s ez irány öltött testet a munkásbiztosítás (l. o.) behozatala, a munkásvédelem (l. o.) továbbfejlesztése, a nemzetközi munkásvédelem eszméjének II. Vilmos császár által történt felkarolása s egyéb a munkások javát célzó rendszabályok megalkotása által. Az Á. tudományos megítélése attól a felfogástol függ, melyet a közgazdaságtan az állam és a gazdasági élet közt létező viszonyról vall; a jelenleg uralkodó áramlat, kétségtelenül a német ú. n. katedraszocialisták befolyása által is vezettetve, kedvez az államszocializmus eszméjének. A gyakorlatban az Á. ma már nem szorítkozik egy országra, hanem kisebb-nagyobb mérvben minden előrehaladottabb államban látunk oly törvényhozási intézkedéseket, melyek az Á. keretébe foglalhatók. E keret egyébiránt szerfelett tág s az elméleti és gyakorlati képviselői egymástól nagyon eltérnek a határ tekintetében, meddig az államnak mennie kell, illetőleg szabad. (L. még a Munkáskérdést.)
