Apatin,
Apatin, nagyközség Bács-Bodrogm. apatini járásában (1891) 1962 házzal és 12,818 túlnyomóan német lakossal (csak 616 magyar), a megye egyik legszebb helye; hosszu széles utcái eperfákkal szegélyezettek, a lakóházak csinosak s tiszták s a lakosok rendszeretetéről és jóléteről tanuskodnak; szolgabirói hivatal, járásbiróság, jegyzői székhely, erdőhivatal, állami ispánság, polgári iskola, takarékpénztár, betegápolási, ipar- és lövészegylet van itt. A. lakói igen sok kendert termesztenek, de olajütéssel, kereskedéssel és selyemtermeléssel is foglalkoznak (1883-ban 11,985 kg. gubót váltottak be itt); igen sok dúsgazdag földmíves van köztük. Azelőtt az eperfa lehulló gyümölcséből a tudovica (tuda = eperfa) nevü szeszes italt készitették; most fasarukat, szalmakalapokat és fűzfakosarakat készítenek. Termékeny határa 12,172 ha. A. a legrégibb magyar helységek egyike, melyet Szt. István 1011-ben a veszprémvölgyi apácáknak adományozott; később a kalocsai érsekséghez tartozott. Gyakran volt kitéve a körüllakó főurak támadásainak. Itt verte meg 1514-ben a Szapolyay János által kíküldött Bánffy Jakab a temesvári csata után még megmaradt és Lőrinc pap vezetése alatt álló parasztlázadókat. Itt kezdödik az u. n. római sánc, mely a Tiszáig huzódik, de ujabb kutatások szerint nem a rómaiaktól, hanem a jászoktól, gepidáktól, hunoktól, vagy avaroktól ered.
