Areométer

Full text search

Areométer (gör.), sűrüségmérő, általában minden készülék, mely a testek sűrüségének és ennek révén fajsúlyának (l. o.) meghatározására szolgál; szorosabb értelemben a folyadékok sűrüségének mérésére szolgáló készülék, mely azon az elven alapszik, hogy az úszó testeknek alámerült részétől kiszorított folyadék súlya egyenlő az egész test súlyával (l. Hidrosztatika). Az A.-ek rendszerint üvegből készített, egyenletes tágasságú, de alúl bővebb, zárt csövek; a tágított részen alul ismét összeszorulnak és golyóban végződnek, mely söréttel vagy higanynyal van megtöltve, hogy a készülék a folyadékokban álló egyensúlyban úszszék. Az A.-ek általában kétfélék: 1. térfogati v. skála-A.-ek, melyeknek súlya használat közben maradandó, minélfogva különböző sűrűségű folyadékokban különböző mélységre merülnek alá; az elmerülés mérésére a csőre alkalmazott skála szolgál; 2. a súly-A. ek; ezeknek nincs skálájuk s használatkor mindig azon pontig, az ú. n. jegyig merítendők alá, mi a különböző sűrüségü folyadékokban csak ugy érhető el, ha a készülék súlyát rárakott súlyokkal változtatjuk. Az első csoportba tartozik a Gay-Lussac-tól feltalált voluméter; ezt először is tiszta vízbe merítjük és a csőnek azt a pontját, amelyig alámerül, 100-al jelöljük meg, ez az ú. n. vízpont; ezután e ponton alul és felül a csövet akként osztjuk be, hogy két szomszédos osztályrész közötti térfogata a vízbe merült térfogatuak századrésze legyen. Ha most e készülék egy másik folyadékban pl. a 80-as osztópontig merül, úgy a fent kifejezett elv szerint e folyadék 80 térfogati részének súlya éppen akkora, mint 100 térf. rész víz súlya, azaz mint magának a készüléknek súlya, minélfogva a folyadék a 100: 80 viszony szerint sűrűbb a víznél. A folyadék sűrüsége tehát fordított viszonyban van a bemerült térfogattal; a felhozott példában a sűrüség 100: 80 = 1,25 volna. Ha a készülék a víznél ritkább valamelyes folyadékban 110-ig merülne be, a sűrűség 100: 110 = 0,909 volna. A csövét azonban oly skálával is láthatjuk el, hogy az osztáspontok közvetetlenül megmutassák a sűrüségeket; az ilyen A: eket denziméter-eknek is nevezik. Hogy e készülékek csöve ne legyen szerfelett hosszu, külön-külön készüléket használunk a víznél sűrübb és a víznél ritkább folyadékokhoz; az előbbiek vízpontja a cső felső végén, az utóbbiaké a cső alsó végén van; vannak olyanok is, melyek csak bizonyos, aránylag szűk sűrüségi határok közti pontos mérésre vannak berendezve. A gyakorlati életben gyakran azt kivánjuk megtudni, hogy a folyadék hány %-ot tartalmaz abból az anyagból, melytől a folyadék kereskedelmi értéke függ; így p. a borszesz értékét a benne levő alkoholnak vagyis tiszta szesznek százalékos mennyisége határozza meg. Az ilyen, a százalékot közvetetlenül megmutató készülékeket százalékos A.-eknek és pedig különös rendeltétésükhöz képest alkoholométer- alkaliméter-, tejmérő-, savmérő-, mustmérő-, sómérő stb.-nek nevezzük; osztáspontjaikat tapasztalati úton tűzzük ki, amennyiben az illető készüléket már előre ismert %-tartalmu keverékekbe mártogatjuk. Vannak végre olyan A.-ek is, melyeknek skálája egészen önkényes, tehát sem térfogatot, sem sűrüséget, sem százalékot nem mutatnak, de azért a gyakorlatban hagyományosan-nagyon el vannak terjedve; osztáspontjaikat egyszerűen fokoknak nevezzük. Ilyenek a Baumé Brix-, Beck- és Cartier-féle A.-ek. Ha tehát ezekkel sűrüségeket v. százalékokat akarunk mérni. táblázatra van szükségünk, melyből a fokoknak megfelelő sűrüségeket megtaláljuk. Ilyen az alábbi sűrüségi táblázat, mely a legelterjedtebb e fajta A.-re, a Baumé-félére vonatkozik.
Mivel a folyadék sűrűsége a hőmérséklettel változik, az A.-k ádatai csak azon hőfokra érvényesek, melynél a skálájuk készült; más hőfoknál való használatukban igazító-táblázatra van szükségünk; az A.-et használva tehát a folyadék mérsékletét is meg kell mérnünk. Az A.-eket is alá kell vetni a hivatalos mértékhitelesítésnek.

Skála-areométer.
A Fahrenheit-féle súly-A.-nek cső helyett jegygyel ellátott vékony nyaka van, s ennek felső vége csészikét hord a súlyok befogadására. Hogy a készülék a vízben a jegyig merüljön, a csészikére még bizonyos súlyt kell rakni; e súly, hozzáadva az üres készüléknek egyszer s mindenkorra már előre meghatározott súlyát, megadja a bemerült résztől kiszorított víz súlyát. Ha a készüléket egy másik folyadékba mártjuk, más súlyt kell a csészikébe rakni, hogy ismét a jegyig merüljön; e súly, hozzáadva ismét az üres készülék súlyát. megadja a bemerült résztől kiszorított folyadék súlyát és mivel úgy a víznek, mint a folyadéknak eme súlyai egyenlő térfogatok súlyai, a sűrüséget megkapjuk, ha a kiszorítót súlyt a kiszorított vízével elosztjuk. A Nicholson-féle A. (hidrométer) a Fahrenheit-félének olyatén módosítása, hogy vele szilárd testek sűrüségét is meghatározhatjuk.

Nicholson-féle areométer.
Sárgaréz-lemezből van készítve és a készülék teste (a) még egy kosárkát (b), s ez ismét egy tömör golyót hord; a készülék nyakán c-nél van a jegy és e fölött a csészike (d). Meghatározzuk egyszer s mindenkorra azt a súlyt, melyet a csészikébe kell rakni, hogy a készülék a vízben a jegyig merüljön. Az ill. szilárd testet a csészikébe téve melléje még bizonyos pótléksúlyt kell raknunk hogy a készülék a jegyig merüljön; ha e pótléksúlyt kivonjuk az előbbi maradandó súlyból, megkapjuk a test súlyát a levegőben. Ezután a pótléksúlyt a csészikében hagyván, a testet a kosárkába helyezzük ekkor a testnek vízben való súlyvesztesége miatt a csészikébe ujabb pótsúlyt kell raknunk, hogy a készülék a jegyig merüljön, ez utóbbi pótléksúly megadja a test súlyveszteségét, tehát a test térfogatával egyenlő térfogatu víz súlyát is. A sűrüséget tehát megkapjuk, ha az előbbi súlykülönbséget elosztjuk az utóbbi pótlék-súlylyal Folyadékok sűrüségének meghatározására a Nicholson-féle A.-t éppen olyan módon használjuk, mint a Fahrenheit-félét. A sűrüség meghatározására szolgáló egyéb készülékeket (hidrosztatikai mérleg piknométer, Musschenbroek A.-e) l. nevük alatt. Az A.-t, melynek feltalálását Hypatiának (400 körül Kr. u.) tulajdonítják, kétségen kivül már Archimédés is ismerte; az Accademia del Cimento tagjai (a XVII. száz. 3. negyedében) több e fajta készüléket állítottak össze; javítása körül különösen Hooke, Feuillée, Fahrenheit és Nicholson buzgólkodtak. V. ö. Gerlach, Gegenseitiger Vergleich der Aräometerskalen (Dingler's «Polytechnisches Journal», 1865, 1871).

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit