Baba,
Baba, 1. város Kis-Ázsia Ny-i végében, az ugyanilyen hegyfok mellett; 4500 lak. - 2. B.-burun, Kis-Ázsiának az Egei-tengerbe nyuló hegyfoka.
B., török szó, apát, apót jelent, egyuttal megtisztelő cime az öregeknek és szent hirben álló embereknek, főkép derviseknek, p. Gül B. A szentföldre zarándoklókat szintén hádsi B.-nak becézik. Anatóliában az atya, szüle szónak is B. felel meg.
B. továbbá a. m. kisded. L. Báb.
B., a tiszai hajósoknál szokásos kifejezés, egyértelmű a koborafa- v. gugorafával. Az a saját tengelye körül forgatható függélyesen álló hengeralaku faoszlop, mely a fedélzetbe beeresztve, a hajó orrán vagy farán van alkalmazva, s melyet a hajó kikötésénél vagy kukázásnál a kötél rászedésére használnak. Néha a közönséges kötélbakokat is így nevezik.
