Babo,
Babo, 1. Ágoston Vilmos báró, a klosterneuburgi borászati iskola igazgatója s jeles borászati iró, szül. 1827 jan. 28. Eleintén gazdasági műveket is irt; Ausztria-Magyarország borászata érdekében kiváló érdemeket szerzett; évtizedek óta kiadja a Weinlaube szaklapot. Legjelesebb munkája: Handbuch des Weinbaues und der Kellerwirthschaft, két vastag kötetben, melynek első kiadása 1883-ban jelent meg Berlinben.
2. B. József Marius, német szinműíró, szül. Ehrenbreitsteinban 1756 jan. 14., megh. Munchenben 1822 febr. 5., hol a széptudományok tanára, utóbb a katonai akadémia igazgatója, végre a szinházak intendánsa volt. Előbb szinházi titkár volt Mannheimban. 15 éves kora óta írt szindarabokat, előbb a francia izlés, később a Goethe-féle Götz irányában. Otto von Wittelsbach (1782) címü darabja az összes lovagdrámák közül legtöbb hatást tett s legtovább tartotta magát a szinen. Vigjátékai közül Bürgerglück (1792) és Der Puls (1904) tetszettek legjobban. Darabjainak gyüjteményei: Schauspiele (1793, 4 köt.) és Neue Schauspiele (1804). Ma csak történeti érdekü.
3. B. Kelemen Henrik, német kémikus; a kémia tanára volt Freiburgban (Breisgau); szül. Ladenburgban (Baden) 1818 nov. 25. A sók oldatának tenzióját állapította meg; általánosan használatos az ő eljárása az arzén kimutatására törvényszéki esetekben, amelyet Fresenius társaságában dolgozott ki.
