Beecher
Beecher (ejtsd: bícser), nagyhírü név Amerikában, melyet több kiváló egyházi férfi és iró hordozott és hordoz. - 1. B. Lyman, szül. Newhawen-ben Connecticut államban 1775 okt., megh. Brooklynban 1863. Teologiai tanulmányai bevégzése után 1798. east-hamptoni, majd litchfieldi, connecticuti, 1826. bostoni lelkész, majd 1832. cincinnati-i teologiai igazgató és lelkész, 1852. újra bostoni, majd 1856. brooklyni lelkész lett. Sokat irt a mértékletesség ügyéről, a rabszolgaságról és több teologiai műve maradt fenn. Három fia: Eduárd, Károly és Henrik Ward is lelkészek, s számos műveiket mind vallásos, teologiai tárgyakról irták.
2. B. Henrik Ward a legjobban ismert ezek között. Született Litchfielden, Connecticut államban 1813 junius 24., meghalt Brooklynban 1887 március 8. Apjának vezetése alatt tanult teologiát. 10 évig lelkipásztorkodott Indiána állam két egyházában, majd new-yorki lelkész lett, az ottani ortodox kongregacionálisták között. Az övé volt az ész.-amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb gyülekezet. s ő maga népszerüségét nyilvános felolvasások által is növelte. Kiadója volt a New York Independent c. vallásos lapnak, majd 1870 óta az ugyanilyen irányu Christian Union-nak. Meglátogatta Európát kétszer 1863. és 1864. Egyházi beszédei 1859 óta hétről-hétre megjelentek, s számtalan kötetre mennek. Mint maga mondja, szerzője ő egy sereg könyvnek, melyek számát ő tudja legkevésbbé, de azok mindenféle fajtából vagy 30-40-re mehetnek. E művei közül fölemlíthetők: Lectures to Young Men (Felolvasások ifju emberek számára), New-York 1850, mely több kiadásban jelent meg; Life of Christ (Krisztus élete), 1 kötet 1871; Yale Lectures on Preaching (Yale - alapítványi - felolvasások a prédikálásról.) 1872-74, 3 kötetben. Életrajzát még életében megirta Lyman Abbott H., NewYork 1883.
3. B. Katalin, B. Lyman legidősebb leánya, szül. East Hampton-ban 1800 szept. 6., megh. 1878 máj. 13. 1822-32-ig egy harthfordi, majd cincinnati-i leánynevelő-intézetnek volt igazgatónője. Termékeny és népszerü irónő volt, ki különösen a női nemre vonatkozó kérdésről irt sokat, de fiziologiai, teologiai, észtani és erkölcs-bölcsészeti kérdésekkel is sokat foglalkozott.
4. B. Harryet Erzsébet, Stowe asszony, l. Stowe.
