Burnet,
Burnet, 1. Gilbert, angol protestáns teologus és történész, született Edinburghben 1643 szeptemben 18., szigoruan royalista házból; megh. 1715 márc. 17. Eleinte jogbölcsészetteI, később teologiával foglalkozott, beutazta Hollandiát (1664) s 1665. lelkész lett Saltounban Skóciában. A vallási pártok küzdelmébe: Beszélgetések egy konformista és egy nem konformista között (1669) cimü iratával lépett be. 1669. teol. tanár minőségben Glasgowba hítták, itt a püspökök tekintélyét védte a preszbiteriánusok ellen és a disszenterek megtürését az episzkopálisok ellen, de mérsékelt alapelvei miatt mindkét párt egyformán gyülölte. A skót korona szuverén hatalmának védelme (Buchanan hires művével: De jure regni apud Scotos, szemben) megszerezte nekí II. Károly király kegyét, melyet azonban szabadszellemü magatartása és pápistaellenes buzgalma folytán nemsokára ismét elveszített. 1673. odahagyván glasgowi tanszékét, kir. káplán lett Londonban s mint a kat. hit határozott ellensége, nevet vivott ki magának. II. Jakab trónöröklési jogát nyilvánosan megtámadta, amiért is ennek trónraléptével (1685) nagyobb utra indult s Hollandiában orániai Vilmos meghitt tanácsadója lett, s érdekében röpiratokat irt. Midőn e miatt Angliában a honárulás vádját emelték ellene, holland honpolgárrá lett. 1688. elkisérte az orániai herceget Angliába s 1689. salisbury-i püspök lett. Ettőlfogva nagy szerepet vitt ugy az egyházban, mint a parlamentben. A király 1699. a gloucesteri herceg nevelését bizta rá, aki azonban korán elhalt. A parlament: History of the reformation of the church ofEngland (London 1679-1714, 3 köt.; uj kiad. 1880, 2 köt.) címü munkájáért köszönetet szavazott neki. History of his own time (kiadta fia B. Tamás, London 1723-24, 2 köt.; uj kiad. az elsőben kihagyott helyekkel és jegyzetekkel bővítve, Oxford 1823, 6 köt., 1839-ben ismételve: 1883, 1 köt.) cimü műve becses adatokat szolgáltat az angol forradalom történetéhez. Említendő még: A vindication of the authory, constitution and laws of the church and state of Scotland (1672).
2. B. János, skót festő és rézmetsző, született Fisherben 1784 márc. 20., megh. Stoke Newingtonban 1868 ápr. 29. Képei közül, melyeket többnyire maga karcolt, felemlítendők: A greenwichi invalidusok ünnepe a trafalgari ütközet évfordulóján; A szenteste; Táncoló bábok; Hajótörésből megmenekült család. Ezeken kivül főképen angol képeket metszett rézbe vonalas modorban; ilyenek: Stuart Mária beszélgetése Knox Jánossal; Scott Walter abbotsfordi dolgozó szobájában; A vak hegedüs; Végrendelet-feIbontás (1825). Irott munkái: Practical hints on composition in painting (1845); Practical hints on colour in, painting (1843); A practical treatise in painting (1822-1827); Landscape painting in oil colours ( 1849); Practical hints on portrait painting (1849); Rombrandt and his works (1849); Turner and his works (1852; uj kiad. 1860).
