Bustamente
Bustamente Anasztáz, a mexikói köztársaság elnöke, szül. 1790 körül, meghalt Queretaróban 1853 márc. 6. Atyja ültetvényes volt Queretaro vidékén. A fellázadt kolumbiai csapatok Lara helyébe B.- t kiáltották ki vezérlő tábornokukká. Nemsokára azonban cserben hagyták, mire ő 20 tiszttel a perui hadseregbe lépett és ennek soraiban harcolt Kolumbia ellen. A békekötés után (1829) Mexikóba tért vissza, hol a kongresszus alelnökké választotta (1829 jan. 26.). Pártot teremtvén, hatalmas nyilatkozatot tett Guerrero elnök ellen, amiért hivei a pronunciados nevet kapták. 1829 dec. 22. bevonult Mexikóba s Guerrerot lemondásra kényszeríté. 1830 jan. 1. pedig maga lett a köztársaság elnöke. Több katonai forradalom elnyomása után, 1832 jan. 3. Veracruzban ujabb lázadás tört ki, melynek élén Santa Anna állott, ki B.- t Puebla mellett legyőzte, mire B. (Pedrazza javára) az elnökségről leköszönt s Európába távozott. Csak Pedrazza és Santa Anna bukása után tért vissza hazájába, mely 1837 febr. 25. másodszor választotta elnöknek. A Franciaországgal támadt háboru következtében azonban forradalom tört ki ellene mely lemondásra (1841 szept. 30.) és menekülésre kényszeríté. Utóda Santa Anna lett. 1845. B. visszatért Mexikóba, de politikai szerepet többé nem játszott.
