Bylina,
Bylina, eredetileg és főképen az orosz népköltészet hősi dalainak neve, ujabban azonban a modern irók által szerzett kisebb, hősies szinezetü költői elbeszéléseket is ezzel a névvel illetik. Szó szerint a. m. volt, megtörtént esemény, hanem azért a legtöbb esetben a B. csak képzelem szüleménye melynek magva vm. történelmi dolog; sőt ujabb kutatások szerint a B.-k jó nagy része iráni eredetü s az átvevő oroszok csak ráhuzták és átformálták azokat az orosz eseményekre. - V. ö. Sztaszov a Vjesztnik Jevropy-ban 1868. (Proiszhozsdenije russzkih bylin. Az orosz B.-k eredete), Miller Vszevolod: Iranszkije isztocsnjiki russzkoj byliny; ekszkursz v oblasztj ruszkavo narodnavo eposza. I-VIII. Moszkva 1892. (Az orosz B. irán forrásai; exkurzió az orosz népies eposz világába.) Orosz B.-kat adtak ki: Danilov Kirsa és Rubnjikov (Moszkva 1874); Gilferding (Szt.-Pétervár 1873) és mások. Ujabb költők közül B.-kat irtak: gr. Tolsztoj Konsztantinovics Elek, Mej Alekszandrovics Leo és Kresztovszkij Vladimirovics Vszevolod.
