Cáfolás
Cáfolás (lat. refutatio), a retorikában a beszéd ama része, mely az ellenfél részéről tett v. tehető ellenvetések érvénytelenítésével foglalkozik. A C. mintegy megfordított bizonyítás, mely azt törekszik kimutatni, hogy az ellenfél állításai magokban valótlanok v. ellenkezőjük a való, hogy meghazudtolják a tények, hogy az ellenfél okoskodása hibás elvekből indult ki, v. helyes elvekből hibás következtetéseket vont.
C. (eszt.); a drámai párbeszéd v. a természetes beszélgetést utánozza v. pedig nagyobb magaslatra emelkedve - főleg történelmi és egyéb heroikus drámákban a dialektika fegyverzetébe ruházkodik. Valamint a bizonyítás (l. o.), ugy a cáfolás is nagy hatással használható a párbeszédben, így az antik szinművekben, gyakrabban Shakespearenél is, de főleg a német klasszikusoknál találjuk.
