Calabria
Calabria (ejtsd: kal-), D.-Olaszország egyik félszigete és compartimentoja, a Tarentoi-öböl, Jontenger, Messinai-szoros ésTirreni-tenger és Basilicata közt 15075 km2-nyi területtel 1.315296 lak. Öblei a Squillacei-,Giojai-és Santa-Eufemiai, hegyfokai: az Alicei, a Nao-, a Rizzuto, a Spartivento, a compartimento DK-i vége s az Armii a DNy-i vége. A Calabriai-hegyek (l. o.) takarják. A Crati és Neto a folyói. Éghajlata a partokon meleg és mocsarai miatt nyáron rendkivül egészségtelen, amiért is ilyenkor a lakosság a hegyekbe vonul. A hegyek lejtőin sok a szőllő és az olajfa, a sikságon a gabona; a gyapot is jó termést ad. A hegyekben az állattenyésztés virágzó, lovakat, juhokat, öszvéreket, sőt bivalyokat és sertéseket is nagy számmal találni; selyemhernyókat is tartanak. Az ásványország kincsei közül csak sót és ként bányásznak. Jelenleg a következő tartományokra oszlik: Catanzaro (5975 km2-nyi ter., 433975 lak.),Catanzaro főhelylyel; Cosenza (7358 km2-nyi ter., 451185 lak.), Cosenza főhelylyel; Reggio di Calabria (3930 km2-nyi ter., 372723 lak.), Reggio főhelylyel. C. (a rómaiak Bruttiuma) egykoron görög gyarmat és Nagy-Görögországnak volt része; a rómaiak 276. Kr. e. foglalták el; a Ny.- római birodalom megdőlése után keleti gótok, bizánciak, szaracénok birtokává lett; ez utóbbiakat a XI. században a normannok üzték el. Ez idő óta a Nápolyi királyság sorsában osztozott. Ős lakói, kik brutti v. bretti néven is ismeretesek, lucán eredetüek, de csakhamar a hazájokból odaszakadt hellén gyarmatosokkal összevegyültek. Utóbb még a C.-ba betört szaracénokkal is keverődtek.
