Camorra,
Camorra, titkos társulat az egykori nápolyi királyságban, mely eredetileg a gyengék védelmezésére alakult, de később csaló és rabló bandává fajult el. Tagjai ügyességgel és merészséggel mindenüvé befurakodtak s bámulatos furfangos eszközökkel folytatták zsarolásaikat. Mint csempészek gazdag jövedelemre tettek szert, de az erőszaktól sem riadtak vissza. Titkos bár, de szilárd szervezetök emelte őket hatalomra. Minden kerületi városban volt központi hatóságuk, magában Nápolyban pedig 12 főnökük, a társulat élén korlátlan hatalmu főnök állott és egy pénztárnok, ki a közös pénztárt kezelte. Minden uj tag rettenetes esküvel kötelezte magát hűségre és hallgatásra, s csak bizonyos próbaidő letelte után kapta meg a két különös alaku kést, a C. tagság tulajdonképi ismertető jelényét. II. Ferdinánd politikai okokból megtürte a társulatot, miniszterek és hercegek állottak zsoldjában, de II. Ferenc megkezdte az üldözést s az elfogott tagokat deportációra itéltette. Ezért a C. tagjai 1866. Garibaldit segítették Dél-Itália meghódításában; de később ismét a Bourbonok párthivei lettek s a brigantik pártolása által Viktor Emánuel és Humbert király kormányának sok bajt okoztak. E társadalmi baj mostan sincs orvosolva. A C válfaja az u. n. Maffia (l. o.). V. ö. Mac Monnier, La C., notizie storiche (Firenze (1863); Umilta, C. et Mafia (Neuchat. 1808).
