Cosenza
Cosenza, 1. Tartomány, 1871-ig Calabria citeriore, Potenza, Catanzaro, a Terenti-öböl és Tirreni tenger közt, 7358 km2 területtel, (1881) 451,185 lak., Ny-i határán a Appennin déli ágai (legmagasabb csucs a 2271 m. magas Dolcedorme), kerleti részében a Sila huzódik el; közepén a Crati egészségtelen völgye terül el. A Cratin kívűl a Coscile, a Savuto Neto és Trionto öntözik. Földje egyes részeiben termékeny; rist, gabonát, olajat, bort és déli gyümölcsöt terem. Az állat-, különösen a juhtenyésztyés virágzó. A Sila bányái cint, ólmot és alabástromot szolgáltatnak. - 2. Az ugyanily nevü olasz tartomány fővárosa, a Busento és Crati összefolyásánál, a két folyó mindkét partján, érseki szélkhely (1881) 12,590, mint község 16,253 lak., fayence- és késgyártással, selyem-, bor-, déli gyümölcs-, maana- és lenkereskedéssl. A dombon épült, fő utcáját kivéve, szük és kanyargós utcákból álló városban van szép székesegyháéz, lelencház, pompás igazságügyi palota, két akadémia, szinház, a szabadságharc allegorikus szobra, a Bandiera testvéreknek és az 1844-ki kalabriai fölkelésben résztvevő harcosoknak emléke. A dombon, amelynek lejtőin a város épült, egy erősség romjai láthatók. C. Benardino Telesio szülővárosa, aki a XVI. században Ciosentina néve itt egy akadémiát alapított, amely akkoriban Európa egyik leghiresebb akadémiája volt. C. egykor Bruttiumnak volt fővárosa; a rómaiaktól Hannibal foglalta el. A rómaiak ezért kemény boszut állottak e városon. Alarika gót király 410. A falai alatt halt meg. Későbben a szaracenok hatalmába került, akiktől a normannok foglalták el. 1131. Calabria citeriore fővárosává tették.
