Coulomb
Coulomb (ejtsd: kuloň) Károly Ágost, franc. Fizikus, szül. Angoulémeben 1736 jun. 14., megh. Párisban 1806 aug. 23. Párisban végezte tanulmányait; ezek végeztével a technikai hadtestbe lépett. 1776. egy értekezést irta boltozatok sztatikájáról, mely a tudós körök figyelmét reája fordította. 1781-ben az akadémiában dijat nyert: Théorie des machines simples cimü munkájával, melyben tekintettel a surlódásra és a kötelek merevségére a mekánikai hatványok elméletét tárgyalja. Ezen időben választották az akadémia tagjává. Az elsők közt volt, kit a forradalomban föloszlatott akadémia helyébe állított Institut tagjává neveztek ki. A fizika történetében hires nevet szerzett, különösen azon négy értekezésével, melyben a mágnesi és az elektromos erők távolhatásával foglalkozik és megmutatja, hogy ezen erők a távolság négyzetével fogynak. Mivel elméleteit igen ügyesen végrehajtott kisérletekre építi, Franciaországban a kisérleti fizika megalapítója volt. Munkái, habár nem domány fejlődésére rendkivül nagy hatással voltak. Igen nevezetes műve: Application des régles de maximis et minimis a quelques problémes de statique relatives a l'Architecture, mely egyik végén lefaragott vizszintes derékszögü négyszög átmérőjü gerenda relativ szilárdságával foglalkozik. Az eredmény, melyet elért, ugyanaz, mint amit erről a tárgyról ma tudunk. Ezenkivül még több ilyen sztatikai kérdésre vonatkozó kisérletet irt le. Említésre méltó a: Recueil des Savants étrangers-ben megjelent értekezése a madarak repüléséről, mivel ebben mutatja ki lehetetlenségét annak, hogy az emberek saját erejük által mozgatottt szárnyak segítségével repüljenek, minthogy az ember ereje nem elégséges arra, hogy a testsulyának megfelelő nagy szárnyakat mozgathasson. C. továbbá meghatározta a lewvegő ellenállását egy benne lassan mozgó tömegre, mely kisérletét az Expériences destinées a déterminer la cohérence des fluides et les lois de leur résistance dans les mouvements trés-lents (Mém. De l'Institut, an IX (1800) pag. 246) c. munkájában irja le. A torzió-mérlegét különböző mérések eszközlésére használta; különösen kiemelendők mérései az elektromos távolhatásra, és az elektromosság elszóródására vonatkozó kisérletei. Nagyon nevezetes még C.-nak az a kisérlete, melylyel bebiztonyította, hogy az elektromosság a vezetőkön csak a felületen tartózkodik.
