Davenant
Davenant (ejtsd: dev'nent), 1. Károly, angol nemzetgazdasági és politikai iró, szül. 1656. Londonban, megh. 1714 nov. 6. Már II. Jakab uralkodása idején tagja volt a parlamentnek, majd 1683-89. pénzügyi szolgálatban állott s itt gyüjtött tapasztalatait 1698. Discourses on the Public Revenues etc. c. művében adta ki, mely hivatali utódaira tett megjegyzéseivel polemiát idézett elő. Még erősebben támadták Essays upon the Ballance of Power c. munkáját, melynek a klérus ellen intézett támadását a felsőház tárgyalta. III. György alatt D. az ellenzéken volt. The True Picture of a Modern Whig cimü dolgozata éles gunyirat a Whig-párt egy töredéke ellen. Anna királynő uralkodása alatt 1705. a ki- és bevitel főfelügyelőjévé lett s iratainak hangja is megváltozott. Nemzetgazdasági értekezései közül az An Essay on the probable Methods of making the People Geiners in the Ballance of Trade (1699) cimüben enged a merkantilisták kereskedelmi mérlegtanából és protektiv rendszeréből; An Essay on Ways and Means of Supplying the war c. (politikai) munkájában az adókról szól, Essay on the East Indie Trade (1693) cimmel pedig a keletindiai kereskedés szabadságát védi. Irt egy Circe cimü drámát is. 2. D. Vilmos, angol drámairó és szinházvállalkozó, szül. Oxfordban 1605., megh. 1668 ápr. 17. Szülővárosában nevelkedett s mint hadapród került Richmond herczegnő szolgálatába és igy a Fulke Greville család udvarához, később Brook lordhoz, sir Sidney barátjához. Pártfogója halála után D. a szini irodalomra adta magát. 1629. egy szomorujátékkal lépett fel, melynek cime volt: Albovine king of the Lombard, ezt követték szinművei: The cruel brother és The juste Italian (1634). Rupert herceg viselt dolgait is megénekelte Madagascar cimü költeményében. A polgárháboru idején a király szolgálatában tüntette ki magát; vitézül harcolt és 1643. Gloucester megszállásánál lovaggá üttetett. Mikor I. Károly pártja vereséget szenvedett, D. Franciaországba vonult vissza, hol a katolikus vallásra tért át és ezzel annyira megnyerte Henriette Mária királyné kegyét, hogy ez titkos küldetéssel bizta meg Angliában tartózkodó férjéhez. Később egy Franciaországból Virginiába indult expedició vezetésével bizatott meg, de hajója, a parlamenti párt egy hajója által elfogatott, ugyhogy D. mint fogoly tért vissza Angliába. Coves-castlei fogságában már Franciaországban kezdett Gondebert cimü hőskölteményét folytatta, de nem fejezte be. D. kétévi fogságából kiszabadulván, szinházat nyitott, melyben operákat is adtak elő. D. most poeta laureatussá neveztetett ki. Összes művei Londonban 1673. jelentek meg.
