Dechamps
Dechamps (ejtsd: desan), 1. Adolf belga államférfi, szül. Melleben (Kelet-Flandria) 1807 jun. 17., megh. Manage melletti falusi birtokán 1875 jul. 19. Az 1830. forradalom kitöréséig bölcseleti és teologiai tanulmányokkal foglalkozott és később mindinkább az ortodox-katolikus irányhoz csatlakozott. A Gentben megjelenő Journal de Flandres és a brüsszeli Émancipation-ban való munkálkodása 1834. helyet szereztek neki a parlamentben, a hol jó szonoknak és kiváló üzletembernek bizonyult. 1842. Luxemburg tartomány kormányzója, 1843. közmunkaügyi miniszter lett. Ebben az állásában sokat tett a belga vasut-hálózat teljes kiépítése érdekében. 1845-47. külügyminiszter volt. Miniszteri állásáról való lemondása után Charlerois polgárai beválasztották a képviselőházba, a hol az 1857-59. évek kivételével, a midőn nem volt képviselő, a katolikus ellenzék soraiban foglalt helyet. D. alapította Deckerrel együtt a katolikus Revue de Bruxelles-t és később a még most is fönnálló Revue-générale-t, melyekben maga is kitünő cikkeket tett közzé.2. D. Viktor, mechelni biboros-érsek, az előbbi öcscse, szül. Melleben 1810 dec. 6., megh. Mechelnben 1883 szept. 28. 1832 óta Tournayban,Mechelnben és Löwenben teologiát tanult, aztán kolostorba lépett. Az 1869-70. vatikáni zsinaton D. Manninggal azoknak az élén állott, akik a pápa csalhatatlanságának legtulzóbb védői voltak. Művei közül megemlítendők: L'infallibilité et le concile général (1889) és La franc-maçonnerie (1875).
