Éber
Éber (Eberl) Nándor, hirlapiró, politikus, született Budán 1825., meghalt Budapesten 1885 febr. 27. A jogi tanfolyam elvégzése utána diplomáciai pályára készült és a bécsi keleti akadémiában lett növendéke. 1848 elején kinevezték titkárrá a konstantinápolyi internuncius mellé, de március után visszajött, hogy hazáját szolgálhassa. A szabadságharc külügyminiszteriumának, Batthyány Kázmér alatt elnöki titkára volt. Világos után egyideig Konstantinápolyban tartózkodott, azután Angolországba ment, honnét mint a Times levelezője került vissza az 1853. kiütött nagy keleti háboru szinhelyére. Nemcsak a tollat forgatta, hanem a kardot is, táborkari főnöke lett Fuad basának, ki a görögök fékentartására rendelt sereget vezet Tesszaliában. A magyar emigráció egyét különösen 1859. szolgálta, midőn szintén mint a Times tudósítója járt Olaszországban a háboru szinhelyén. A villafrancai csata után Garibaldihoz csatlakozott, résztvett a sziciliai expedicióban és mint dandárparancsnok segítette eldönteni a Nápoly meghódítását eredményező capuai csatát. A koronázás után hazatért és mint a Times levelezője és országgyülési képviselő előkelő szerepet játszott. A Deákpárthoz tartozott, tagja volt a delegációnak, a belső kérdésekben pedig határozottan a szabadelvü iránynak volt hive. Élete vége felé elméje megzavarodott, halála is ugy következett be, hogy másodemeleti lakásáról, elvétve a lépcsőt, lezuhant. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
