Eckhart
Eckhart János György, német történettudós, szül. Duingenben (Kalenberg hercegség) 1664 szept. 7., megh. Würzburgban 1730 febr. 9. A lipcsei egyetemen teologiát, történelmet és nyelvészetet tanult s miután egyideig Flemming gr. szász miniszter titkára volt, 1694 óta Leibnitznek segédkezet történelmi kutatásaiban. 1706. a történelem tanára lett Helmstedtben, később pedig Leibnitz halála után, mint udvari történeiró Hannoverában folytatta és kiadta Leibnitz nagy munkáit: Origines Guelficae és Annales Imperri. 1719. a császár nemesi rangra emelte. 1723. adósság miatt Hannoverából Kölnbe menekült, ott katolikussá lett s mint a würzburgi püspök könyvtárnoka halt meg. Kiválóbb művei: Historia studii etymologici linguae germanicae hactenus impensi (Hannover 1711); Corpus historicum medii aevi (Lipcse 1723, 2 köt.); Commentarii de rebus Franciae orientalis et episcopatus Wirceburgensis (1729, 2 köt.)
