Efébek,
Efébek, gör. ephéoi, 1. Az ókori Athénben a férfikorba lépő ifjak közneve, akik 18. évüket betöltve, a község anyakönyvébe (léxiarchikon) beiratván és polgári esküjöket letevén nagykoru, önálló polgároknak nyilváníttattak. Az eskütétel helye az Athéna Agraulos temploma volt. A népgyüléseken való részvétel jogát az E. csak 2 év multán kapták meg, miután előzetesen 2 évig határőri szolgálatokat teljesítettek. Ez időtől kezdve külső hadjáratokat is alkalmazhatók voltak. - 2. Tágabb értelemben a gyerekkorból kilépett ifjak. A művészet rövidre nyirott hajjal ábrázolja az E.-et, szemben a fiukkal és férfiakkal, akik hosszu hajat viselnek. E nyiratkozás a 16. évben volt, s az Apaturia-ünnep (l. o.) 3. napja valószinüleg innen kapta kureótisz (nyirás) nevét.
