Egész mennyiség.
Egész mennyiség. A legegyszerübb E.-ek a közönséges egész számok: 1, 2, 3, ..., melyek pozitiv egész számoknak is neveztetnek. A pozitiv számok, a zérus, és a negativ egész számok, t. i.:
-1, -2, -3. ...
együtt a rácionális egész számokat képezik. Ha valamely algebrai egyenletnek (l. Egyenlet) együtthatói rácionális egész számok s a legmagasabb tag együtthatója 1, akkor az egyenlet gyökei algebrai egész számoknak mondatnak. Ily szám pl. -1√6, mert eleget tesz az x2+2x-5=0 egyenletnek.
A rácionális egész függvények a változók nem negativ kitevőjü hatványainak s egy állandó együtthatónak szorzatai v. több ily szorzat összegei. Pl. 7xyz2, 2x2+1, 3+x2+yz5. Ha valamely algebrai egyenletnek együtthatói rácionális egész függvények s az ismeretlen legmagasabb hatványát tartalmazó tag együtthatója puszta számérték, akkor az ismeretlent az együtthatókban szereplő változók egész algebrai függvényének mondjuk. Ilyen függvény pl. W=√x, mert gyöke a W3-X=0 egyenletnek. - Egyértékü transzcendens egész függvények alatt az oly végtelen hatványsorokat értjük, melyek a változóknak bármely véges értékeinél összetartók.
ex=1+x/1! + x2/2! + x3/3! + ... +xr/r! + ...
