Egmond
Egmond (Egmont) Lamoral gróf, Gavre hercege, szül. La Hamaideban (Hennegau) 1522 nov. 18., lefejezetetett Brüsszelben 1568 jun. 5. Régi németalföldi nemes családból származott. 1544. nőül vette Simmern János pfalz gróf leányát, Sabinát, kitől több gyermeke született. 1541-től fogva részt vett V. Károly mindenik hadjáratában s vakmerő vitézségével megalapította katonai hirnevét. II. Fülöp trónralépése után, mint a lovasság vezére küzdött az 1556-59. spanyol-francia hadjáratban s kiváló része volt a st. quentini és gravelines-i győzelmekben. 1559. II. Fülöp Flandria és Artois helytartójává nevezte ki, de E. nem helyeselte a királynak abszolutizmusra és a protestántizmus kiirtására törekvő politikáját s ez okból közreműködött az általánosan gyülölt Granvella miniszter megbuktatásában. Hogy II. Fülöpöt politikája megváltoztatására birja, mint a németalföldi nemesség küldötte, 1565. személyesen indult Spanyolországba, hol a király és udvara ugyan kitüntetéssel fogadták, de üres igéreteknél többet nem tudott kivivni. A képrombolás után (1566) határozottan a spanyol udvar pártjára lépett, ujra letette a hűségi esküt s tartományaiban a protestánsok szigoru megbüntetése után a rendet helyreállította. Ez érdemében bizva nem hallgatott Orániai Vilmos intő szavára, midőn ez őt Alba herceg, az uj spanyol kormányzó közeledésének hirére menekülésre szólította föl. Fülöp nem tudta elfelejteni, hogy egy ideig E. is az ellenzékhez tartozott s parancsára Alba herceg 1567 szept. 9. Brüsszelben álnokul elfogatta és az u. n. vértörvényszék elé állította. Hasztalan tiltakozott mint az aranygyapjas rend lovagja a törvényszék illetékessége ellen: halálra itélték és Hoor gróffal együtt lefejezték. Emlékét Brüsszelben felállított szobra őrzi. Elkobzott vagyona egy részét fiai később visszakapták. Családjának utolsó tagja E. gróf, spanyol tábornok, 1707. halt meg.
