Egyenlítő
Egyenlítő, vagy équator azon legnagyobb égi kör, mely a világtengelyre merőlegesen áll. Mivel 24 óra csillagidő alatt egész hosszával fordul a Föld körül, rendesen 360° helyett 24 órába szokás osztani. Az osztás kiindulási pontja a tavaszpont, iránya a napi mozgás irányával ellentétes. Az équatorban álló csillagok, tehát március 21-én és szeptember 22-én a Nap is, 12 óráig vannak a láthatár felett és ugyanily ideig a láthatár alatt. Az E. helyét az égen kijelölni nem nehéz; a keleti és nyugati pontban emelkedik a láthatár fölé és a meridiánban eléri az egyenlítői magasságot, meg a geo. szélességnek 90°-ra való kiegészítőjével azonos, mely tehát Budapesten 42° 30' 25''-ot tesz ki. A következő csillagzatok és csillagok jelölik ki az égen: a halak csillagkép déli részéből, a tavaszponttól kiindulólag áthalad a cethal révén; a Ceti-től 3° 41'-cel, a Tauzitől (Aldebarantól) 16° 18'-cel délre marad. Az Orion csillagzat δ csillagján majdnem pontosan átmegy (e csillag csak 23'-cel marad délre az E-től), Prokyon - α Camiminoris - tőle csak 5° 30'-re esik északra. Azután α Leonis (regulus) és α Virgnis (Spica) között vonul el; η Virginis 3-adrendü csillag majdnem pontosan az összpontot jelzi. A kigyó és kigyótartó csillagképekben fényesebb csillag nem kiséri, de α Aquilae, Altair ismét közelében áll, amennyiben csak 8° 35-cel marad el tőle északra. L. Ég.
