Egyenruha.
Egyenruha. Az állam által közhivatalnokok s más alkalmazottak számára előirt hivatali, valamint a hadierők különféle csapatainak meg különböztethetés végett külön-külön minták szerint készített öltözte. A legrégibb időkben a harcosok azon öltözetben mentek háboruba, amelyet közönségesen vagy pedig ünnepélyes alkalmakkor viseltek, s legfölebb még külön jelvények feltüzésével jelezték harci szándékukat. A spártai harcosok háboruban vörös felöltőt viseltek s ez a legrégibb általunk ismert E. A rómaiak is E.-k számára a vörös szint választották, mert azon a vérfoltok nem látszanak meg s következőleg nem hatnak lehangolólag a sebesült körül levő harcosokra. A középkorban az urak tetszésök szerint öltözködtek harcra, a fegyveres szolgák és zsoldosok pedig uruk címerszineinek megfelelő öltözetet kaptak. Az akkori közkatonák egyenruházatának főalkalrésze többnyire bőrmente v. bőrkeze volt, mely alatt vászonból v. posztóból készített ujjas mellényt viseltek. A zsoldoscsapatok korszakának elején, majdnem minden egyes csapatnak más-más E.-ja volt. Az állandó hadseregek keletkezése óta az államok gondoskodtak a harcosok öltözetének beszerzéséről s mindinkább arra törekedtek, hogy az ugyanazon egy fegyvernemhez tartozó csapatok E.-i között csak éppen annyi különbség legyen, amennyi szükséges volt, hogy csata alatti összekeverés után az egyes csapatokhoz tartozó emberek ismét gyorsan gyülekezhessenek. A mult sz.-ban a legtöbb európai hadseregnél a állam az E.-ra átalányt fizetett a századosoknak, ami azonban sok visszaélésre adott alkalmat, amiért is később mindenütt az állam maga készítette az E.-kat. Az E. akkor jó, ha azon égaljnak megfelel, amely alatt a katona él és működik. A mostani lövőfegyverek nagy hatása miatt az E. szineinek megállapításánál minden messziről már látható szineket, valamint minden fénylő alkatrészeket kerülik. Csakis a lovasságnál kell minden csapatnak külön-külön szinü feltünő öltözeti cikket adni, hogy harc után az egymásközzé keveredett különféle csapatokhoz tartozó lovasok gyorsabban gyülekezhessenek. - A. vasuti szolgálatban levők közül azok, kik a nagyközönséggel érintkeznek (pénztárosok, raktárkezelők, őrszemélyzet, értesítő, hordár stb.), továbbá a forgalmi szolgálatot tevők egyenruha viselésére vannak kötelezve. Az egyenruhák és a rangjelzők a különböző országokban már régebben divó egyenruhákhoz alkalmazkodnak. Rendesen csak szolgálati ruha van, de Németországban és Ausztriában külön díszruha is van, melyhez a hivatalnokok kardot is viselnek. Hazánkban csak szolgálati ruha van, mely minden vasutnál azonos. Az egyenruha szabályzatról szóló 1888 ápr. hó 26. kelt királyi elhatározás szerint: a hivatalnokok egyenruhája aranyzsinórzatu, arany rózsa rangjelzőkkel; (a főhivatalnokok rangjelzője aranygalléron ezüst rózsa; az altiszteké ezüst zsinórzatu ezüst rózsa rangjelzőkkel; a szolgaszemélyzeté zsinórnélküli, ezüst paszománt rangjelzővel. A forgalmi szolgálatot tevőnek ismertető jele egy vörös karkötő korona- szárnyas kerékkel. Végre a vasuti és hajózási főfelügyelőség jelvénye kék selyem karkötő, koronával és I. F. J. monogrammal. A hivatalnokok saját költségükön szerzik meg egyenruhájukat, az altisztek és szolgák hivatalból kapják. Minden ruhadarabnak pontosan van megállapítva viselési időtartama, mi nyilvántartatik.
