Elegyrész,
Elegyrész, kőzettani értelemben valamely öszszetett kristályos kőzetet alkotó ásványok mindegyik annak elegyrésze. A gránitot p. földpát, quarc s csillám alkotja, e három ásvány tehát a gránitnak E.-e. Amely E. ásványnak mindig meg kell lenni a kőzetben, hogy az illető kőzet előálljon, az lényeges E.-e az illető kőzetnek. Gránit p. a nevezett három ásvány nélkül nincs, azoknak jelen kell lenni, hogy valamely kőzetet gránitnak mondjunk. De lehetnek az összetett kristályos kőzetekben oly ásványok is, melyek nem éppen szükségesek az illető kőzet alkotásához, amiért is az ilyenek járulékos E-k v. zárványok. Némely gránitban p. a három említett ásványon, mint lényeges E.-ken kivül turmalin, amfibol, zirkon stb. szokott lenni; miután ezek nélkül is az illető kőzet gránit lenne, azért ezek a gránitnak csakis járulékos E.-i vagyis zárványai. Az összes ásványok között csupán v. 20 van, melyek az összetett kristályos kőzetekben mint elegyrészek gyakrabban szerepelnek, ezek: földpát, quarc, csillám, angit, amfibol, olivin, szerpentin, magnetit, klorit, leuzcit, nefelin, diallagit, lupersztén, enstatit, bronzit, kordierit, zirkon, gránát, apatit, glaukofán, epidot stb.
