Enciklopédia
Enciklopédia (az angoloknál Ciklopédia néven is), görögből származó szó, mely eredetileg ama körét jelezte az ismereteknek, tudományoknak és művészeteknek, melyeket az ó-koriak az encyclios disciplina (gör. ενχικλιοζ παιβεια) kifejezés alá foglaltak és melyeket minden szabad görögnek és rómainak ifjuságában el kellett sajátítania. E hét tárgy az ó-korban valamint a középkorban a grammatika, aritmetika, geometria, asztronomia, muzsika, dialektika, tehát az u. n. hét szabad művészet volt. Ma E. alatt általában oly művet értenek, mely az emberi todományok és művészetek összességéről (egyetemes E.-k) v. pedig ezeknek bizonyos meghatározott szükebb köréről (részleges E.-k) adnak áttekintést. Annak a szükséglete, hogy ilyen E.-kban a tudományos ismeretek egész körét felöleljék, csak az ujabb korban, a tudományoknak mind szélesebb körben való mivelésével lépett előtérbe. Aristotelés iratai és Varro: Rerum humanarum et divinarum antiquitates et disciplinae (elvesztett) c. műve, Plinius: Historia naturalisa, Martianus Capella: Satiriconja mindazáltal már E. számba mehetnek. Ezekhez sorakoznak: Isidorus Hispalensis: Originum seu etymologiarum libri XX (600) c. művével és Hrabanus Maurus (850); az egyetemes E.-k korszaka mindazáltal csak a XIII. sz.-ban Beauvais Vince: Speculum majus (1250) és Lullus Rajmond Ars magna (1300 táján) c. munkáival köszönt be; ez utóbbiban legelőször történik kisérlet az anyag filozofiai feldolgozására. A valódi bölcseleti alapot azonban Verulami Bacon (l. o.) vetette meg Instauratio magna c. munkájában. Az E. elnevezést azonban (Speculum v. Summa helyett), ugy látszik, Scalich P. alkalmazta először Encyclopaedia seu Orbis disciplinarum epistemon (Basel, 1559) c. művében. Reisch Margarita philosophica-ja is később az Encycloéaedia nevet vette fel. Az első nagyobb terjedelmü E. a német Alsted Cursus philosophici encyclopaediája (Herborn 1620, 4 köt.) Azóta nagyon megszaporodtak az olyan munkák, melyeknek az egyetemes tudás szisztematikus rendezése képezi tárgyát; ilyenek p. Morhof: Polyhistora, Condillac: Cours d'étudeje; Németországban Sulzer: Kurzer Begriff aller Wissenschaften (Berlin, 1756); Sulzer követői Adelung, Reimarus, Klügel és Buhle voltak. Uj korszaka kezdődött az E.-knak a Kant-féle filozofiával; a Kant elveit követte Eschenburg János Joachim: Lehrbuch der Wissenschaftskunde (Berlin 1792. 3. kiad. u. o. 1809) c. művében, ugyanilyen értelemben irta Schmid: Allgemeine Encyclopaedie und Methodologie der Wissenschaften c. munkáját (Jena, 1810), melyet Schaller Encyclopaedie u. Methodologie der Wissenschaften für Studierende c. munkává dolgozott át. A később megjelent nagyobbszabásu művek közül Kirchner: Akademische Propädeutik-je (Lipcse, 1842) és Hodegetik-je (u.o. 1852) a nevezetesebbek. Egyes, rendszeres művek nagyobb gyüjteményeit is E. névvel ruházták fel. Nevezetesebbek: Snell: Encyclopädie sämtlicher Kenntnisse oder Schulwissenschaften (Giessen. 1805-1815. 19 köt.); a Taylor Coleridge eszméje szerint készült: Encyclopaedia Metropolitana (London, 1818-1845. 30 köt.); Lardner: Cabinet Cyclopaediája (u. o. 1830 óta, 132 köt.); Neue E. der Wissenschaften und Künste (Stuttgart, 1847-1852. 8 köt.); Allgemeine E. der Physik, Karstentól, Helmholtztól, Lammonttól, stb.
Lexikográfiai.
Az ujabb lexikográfiai vagy betürendes E.-k-nak a multban Suidas és Pollux szakszótárai voltak az elődjei. A tudományok ujjászületése utáni időből való E.-k hires személyekre és helységekre szorítkoztak, igy különösen Estiennes (Stephanus) Róbert: Dictionarium proprium nominum virorum, mulierum, populorum, idolorum urbium, fluviorum, montium, etc. és Estiennes Károly: Dictionarium historicum et poeticum-ja (bővítette Lloyd, Oxford 1671. London 1686). Innentől kezdve több nagy munka jelent meg, melyek a többi tudományágat is felölelték és mindinkább enciklopedikus jelleget öltöttek. A történeti E.-k közt Moreri Le grand dictionnaire historique-ja (Lyon, 1674. 20 kiad., 1759, 10 k.) terjedt el legjobban és adott alkalmat Baylenak Dictionnaire historique et critique (1697) c. munkája megirására, amely, noha tulajdonképpen nem E.-nak látszott lenni, egy csomó, különböző szakba vágó tudományág anyagát dolgozta fel. Morerivel egyidejüleg kezdette meg Hofmann J. J. Lexicon universale historico-, geographico-, chronologico-, poetico-philologicum (Basel, 1677. 4 köt.) c. munkáját, melyet az első nagyobb szabásu, betürendes enciklopédikus műnek lehet tekinteni. Emennél sokkal nagyobb terjedelmü munkák jelentek meg nemsokára olasz nyelven, ilyenek a Biblioteca universale sacro-profana, ossia gran dizionario istorico, geografico etc., mely 40-45 kötetre volt tervezve, de amelyből csak 7 kötet (a Coque szóig; Velence, 1701) jelent meg; továbbá: Encyclopedia universale (Prato, 1868); Encyclopedia popolare italiana (kiadta Berri János, Milano, 1871 és köv.); Dizionario universale di scienze, lettere ed arti (kiadta Lessona és Valle, u. o. 1873 és köv.).Angolország-ban Harris: Universal English dictionary of arts and sciences (London, 1704. 2 köt.) c. műve volt az első E., amelynek Chamber Cyclopaedia-ja (u. o. 1728 2. köt.) képezi a kibővített kiadását. Aztán számos ilyféle, több kötetü munka jelent meg Napiertől, Brewstertől, Perringtontól, Knighttól, stb. A Franciaország-ban megjelent E.-k közt a Diderottól és D'Alemberttől szerkesztett: Encyclopédie ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et métiers (Paris, 1751-1772, 28 köt., 2 köt. rézmetszettel; 5 köt. pótlék, 1 köt. rézmetsz. 1776) a leghiresebb, (l. Enciklopédisták), mely a tudományos anyagot az idő szellemének megfelelőleg és a XVIII. sz. filozofiai felfogásához mérten igyekezett feldolgozni. E munkán alapult a Panckoucke és Agasse kiadásában megjelent: Encyclopédie méthodique ou par ordre de matieres (166 köt., szöveg és 51 kötet rézmetszetü ábra, Paris, 1782-1832) cimü nagyszabásu munka is. Az ujabbak közül említésre méltók: Franciaországban Encyclopédie des gens du monde (Paris 1833-1845. 22 köt.); Encyclopédie moderne (u. o. Didot, 3 kiad. Reiner L.-tól u. o. 1846-1851. 30 köt. 2 pótkötettel, 1856-1862); Encyclopédie du XIX. siecle (u. o. 1836-1859, uj kiad. 1883, 75 köt.); Dictionnaire de la conversation et de la lecture (2 kiad. 1851-58. 16 köt., 5 pótkötet, 1864-1882); Grand dictionnaire universel du XiX. siecle Laroussetól (u. o. 1864-1878, 16 köt.); Dictionnaire universel de sciences, des lettres et des arts Bouillettől (13 kiad., u. o. 1880); Dictionnaire général des lettres, des beaux arts et des sciences morales et politiques Bachelettől és Dezobrytól (4 kiad. u. o. 1875, 2 köt.).
Angliában.
Angliában, mely különösen gazdag tudományos becsü E.-kban: Encylopaedia Britannica (1. kiad., Edinburg 1773, 3 köt.; 2. kiad. u. o. 1778-1883. 10 köt.; 3. kiad. u. o. 1797, 18. köt., 2 pótkötettel; 9. kiadása 1875 óta jelenik meg); The penny Cyclopaedia (London, 1835-1843. 27 köt.; National Cyclopaedia (u. o. 1847-1851, 12 köt.; uj kiadás 1875, 13 köt.); Knight: The English Cyclopaedia (2 kiad. u. 1866-68, 23 köt.; 1868, pótköt. jelentek meg hozzá); Chambers' Encylopaedia (u. o. 1860-1868, 10 köt.; legujabb kiad. 1874-1875); Bance és Cox: Dictionary of science, literature and arts (u. o. 1875, 3 kötet); Hunter: Encylopaedie dictionary (u. o. 1870-1882 1. és 2. kötet).
Németországban.
Németországban a Klöster és Roos szerkesztette, de nem bevégzett: Deutsche Encyclopädie (Frankfurt, 1778-1804, 1-23 köt.) és az 1818. a csupán tudományos célokra szánt (Gleditsch kiadásában, Lipcse), Erschtól és Grubertól megkezdett s később a Brockhaus Firgyes Arnold tulajdonába átment és jelenleg Leskien szerkesztésében megjelenő nagy munka, az Allgemeine Encyklopädie der Wissenschaften und Künste (3 szakaszban, 1885-ig 182 köt. jelent meg) válnak ki az elsők közül. Nevezetes volt az E.-irodalomban a Brockhaus-féle Konversations-Lexikon, melyhez az ujabb időben több kiegészitő mű: a Bilder-Atlas, Die Gegenwart és Unsere Zeit c. folyóirat jelent meg. Megemlítendő még: Pierer Universal-Lexikon oder Vollständiges encyclopaedisches Wörterbuch c. lexikona, melynek első kiadása Altenburgban 1822-36. 22 kötetben 14 pótkötettel jelent meg és Meyer: Neues Konversations-Lexikona, mely Hildburgheimban 1840-52. 46 kötetben jelent meg első izben, 6 pótkötettel stb. Olaszországban ezek a nevezetesebb ujabb E.-k: Nuova Enciclopedia italiana (Torino, 1841-51. 14 köt., 6. kiad., Boccardotól, u. o. 1875. és folyt. 25 köt.); Enciclopedia popolare economica Berri J.-tól (Milano, 1871. folyt.); Valle és Lessona: Dizionario universale di scienze. lettere ed arti (u. o. 1874); L'Italia sotto l'aspetto fisico, storico, letterario, artistico e statistico, Vallandi kiad. (u. o. most jelenik meg). A spanyol E.-ok közt említésre méltó a Melledoe; Enciclopedia moderna (Madrid, 1848- 1851. 34 köt.). Portugáliában most jelenik meg Costa kiadásában a nagyszabásu Diccionario universal portuguez. Németalföldön megjelent főbb E.-k: Nieuwenhuis, woordenboek van kunsten en wetenschappen (Haaga, később Lejdában 1851-68. 11 köt.); Algemeene Nederlandsche Encyclopedie vor den beschaafden stand (Zütphen, 1865-68. 15 köt.); Geillustreerde Encyclopedie A. Winkler-Prinstól (Amsterdam, 1868-1882-ig 15 köt.). Skandináv E.-k: Nordisk Conversations-lexikon (3 kiad., Kopenhága, 1883. folyt.); Kortfattel Conversationslexikon (u. o. 1880. 2 köt.); Norsk Handlexikon (Krisztiania, 1869. folyt.); Nordisk familjebok (Stockh., 1875. folyt.). Oroszországban: Sztarcsevszkij (Pétervár, 1847-55, 12 köt.); Berezin (u. o. 1880. 15 köt.) adtak ki E.-kat. Lengyelországban Orgelband adta ki az Encyclopedya powszechna-t (Varsó, 1859-68., 28 köt.). Csehországban Rieger és Maly adták ki a Slovnik Naucnýt (Prága, 1854-74. 12 köt.); 1873 óta jelenik meg a Slovník strucný. Arab E-t adott ki Ristani (Beirut 1876. folyt.). Északamerikai E.-k: Encyclopaedia Americana (Filadelfia, 1830-47. 14 köt.); Appleton New American Cyclopaediaja (New-York, 1858-63. 16 köt.); Colange L.: National Encyclopaedia (u. o. 1872. folyt.); Beeton: Encyclopaedia of universal information (képekkel, London, 4 köt.); Johnson: Illustrated Universal Cyclopaedia (New-York, 1874-78. 4 köt.); Stoddart: Encyclopaedia Americana (Filadelfia, 1883. folyt.).
Külön helyet foglalnak el az E.-k közt az u. n. állam-lexikonok, minők p. Rotteck és Welcker Staatslexikona (3 kiadás, Lipcse, 1856-68. 14 köt); a Bluntschli és Brateré, Wageneré, Kürschner Józsefé stb. Vannak aztán specialis lexikonok, melyek bizonyos szaktudományokba szolgálnak bevezetőül. Ilyenek p. a filologiai és arkeologiai, a teologiai, filozofiai., történelmi és földrajzi, jogtudományi, irodalomtörténeti és életrajzokat tartalmazó lexikonok, a természettudományi, orvosi és élettani, gazdasági, katonaügyi, művészeti, zene- és szinház-lexikonok.
Hazánkban.
Hazánkban az első, még pedig szakrendes anyagi E.-t az első magyar filozofus, Apácai Cseri János irta és adta ki Utrechtben 1653-ban. Magyar Encyclopaedia c. a. (ujra Győrött 1803), nyomain haladt Nyiry István műve, a Tudományok öszvessége, Sárospatak 1829-36., ilyen rendszerü műveket szerkesztettek továbbá Edvi Illés Pál, Warga János, Márki és Zimmermann, Bánhegyi, Toldi László. A betürendes magyar E.-ák sorát a Közhasznu Esmeretek Tára nyitja meg, a Conversations-Lexikon szerint magyarra alkalmaztatva, melyet Wigand Ottó pesti könyvárus 1831-ben indított meg s 1834-ig 12 kötetben befejezett, noha az Auróra-kör, Bajza és társai kemény tollharcot kezdtek a szerkesztőség élén álló férfiak (kivált Döbrentei) ellen. Az egyhasábosan szedett apró betüs munka elég tekintettel volt a hazai viszonyokra. Egy évtized mulva, 1844-ben Heckenast bocsátotta közre olcsó kiadását, mely különben az elsőnek betüszerinti lenyomata, csak kisebb sorközökkel és silányabb papiron. A 40-es évekből való Zimmermann Jakab és Nagy Mártontól az Ifjusági Ismeretek Tára (Bécs 1840. 4 köt.) és Vállas Antaltól a Nemzeti E., mely azonban a 7. füzettel a J betünél megszakadt (1845-48). Mindjárt a forradalom után az első nagyobb irodalmi vállalatok egyike volt a részint elfogyott, részint - a közbejött rendkivüli események miatt még a hazai viszonyok tekintetében is - elavult Közhasznu Esmeretek Tárának uj lexikonnal pótlása és kiegészítése. Ily céllal indult meg 1850-ben az Ujabbkori Ismeretek Tára, mely 1855-ig hat kötetben jelent meg, s az előbbihez képest sokkal emeltebb szinvonalu volt (egyhasábos). Ennek a pótfüzetei gyanánt szolgált a Jelenkor, politikai és társasélet E.-ja, különös tekintettel a hirlapok olvasóira, aktuális hazai és külföldi közlések és alakok ismertetésével, 1856-57, 6 füzetben. Már 1858-ban azonban célszerünek látszott elülről kezdeni a dolgot, s Heckenast Ismerettár c. alatt uj lexikont adott ki, mely 1864-ben érte el a 10-ik kötettel befejezését. Ez már két hasábos és gyönge fametszetekkel illusztrált lexikon volt. Egyidejüleg a Szent István Társulat is bocsátott ki egy katolikus szellemü Egyetemes Magyar Encyclopaediát Török János akad. tag. később Pollák J. szerkesztésében, de más vallásu iróknak is közremüködésével. Kezdetben nagyon kiterjeszkedett, p. az 1858-ban megjelent első kötet 1060 hasábon csak az Ajuga szóig haladt, s teljesség tekintetében igen jónak igérkezett, de később vontatva jelent meg és nagyon összeszorult, s utolsó XIII. kötete, csak 1876-ban zárta be a sort, magába foglalva a Só-Zwingli közé eső egész anyagot. Arányosabb volt már a Somogyi Edétől szerkesztett és Rautmann Frigyes kiadásában 1879-85 közt tizenhat kötetben megjelent illusztrált Magyar Lexikon, az összes tudományok E.-ja, de munkaerők elégtelensége miatt tartalmilag nem mindenben állt a kor szinvonalán. Közvetlenül a jelen Lexikon előtt indult és jelent meg Az Athenaeum Kézi Lexikona, Acsády Ignác szerkesztésében, két kötetben, mely szótárszerü rövid cikkekben a kérdéses tárgyak főbb vonásairól van hivatva az olvasót tájékozni. Alaki E.-t irtak Fejér György: A tudományok E.-ja rövid rajzolatban, Buda 1848, és Lánghy István: A tudományok esméretére tanító könyv (Eschenburg, Joáchim János Lehrbuch der Wissenschaftskunde-ja után) Pest, 1827. Trattnernál.
