Fagykár
Fagykár, a fagy által növényeken okozott kár. Van tavaszi, őszi és téli fagy. Legveszedelmesebb a tavaszi, mely rendesen május havában, a vegetáció kezdetén fagyasztja el a fakadó virágrügyeket, a nedvdus fiatal levélkéket és friss hajtásokat. Néha az uj, fiatal nyálkás faréteg is elfagy. Az őszi fagyok akkor okoznak kárt, ha lombfáinkat még lombozatukban érik s igy még a nedvdus hajtásokat fagyasztják el. A téli fagyok főkép a másodlagos hajtásokat, a behegedési sejtszöveteket s a parenchymás szövetrészeket, sőt olykor a héj, háncs- és kambium-részeket is elfagyasztják; a korán beálló téli fagy pedig a még teljesen meg nem fásodott idei hajtásokat teszi tönkre. Lombfáink közül legérzékenyebbek: dió, kőris, bükk, gesztenye, tölgyek és juharok; a fenyők közül legtöbbet szenved a jegenyefenyő, kevesebbet az erdei fekete és vörös fenyő.
