Famincin
Famincin, 1. Szergéjevics András, orosz botanikus, szül. Szokolnikiben, Moszkva mellett, 1835 jun. 17. Szt.-Pétervárott a természettudományokat tanulmányozta, 1861. a botanika magisztere és magántanára, 1867. doktora, ugyanekkor a botanika rendkivüli, 1872. pedig rendes tanára lett. Botanikai érdeme leginkább a növényfiziológia terén nyilatkozik, 1865-80. a fénynek a növényzetre való hatását behatóan kutatta. Die Wirkung des Lichtes auf das Wachsen der keimenden Kresse (Szt.-Pétervár 1865); Die Wirkung des Lichtes auf Spirogyra und auf das Ergrünen der Pflanzen (u. o. 1867); Die Wirkung der Intensität des Lichtes auf die Kohlensäurezersetzung durch Pflanzen (u.o. 1880). Más munkáiból nevezetesebbek: Über die Entwickelung der Gonidien und Zoosporen der Flechten (u. o.1867); Die anorganischen Salze als ausgezeichnetes Hilfsmittel zum Studium der Entwickelung niederer chlorophylhaltiger Organismen (u. o. 1871); Beitrag zur Keimblattlehre im Pflanzenreich (1876); Embryologische Studien (u. o. 1879); Studien über Kristalle u. Kristallite (1884); Beitrag zur Symbiose von Algen und Thieren (1889).
2, F. Szergéjevics Sándor, orosz zenész, szül. Kalugában 1841 nov. 5. (óhitü naptár szerint okt. 23). Pétervárott tanult, majd Lipcsében, végre Seifriztől; 1865-72. a pétervári konzervatoriumon zenetörténetet tanított, szerzett dalműveket (Sardanapal 1875, Uriel Acosta 1883), Richter L. F., Marx stb. könyveit oroszra fordította, dalgyüjteményeket szerkesztett. Értekezései: Az orosz népdal szerkezete (1881); Ó-szláv istenek (1884); Népbohócok (1889); Az ó-ind és kinai hangrend (1889); A guszla (1890).
