Függőmű,
Függőmű, arra szolgál, hogy valamely megterhelt gerendát fölül támaszszunk meg, vagyis azt kellő ponton v. pontokon felfüggesztve, terhét szilárd támasztófalakra vigyük át. A F. végpontjain csakis függőleges nyomást gyakorol és ennélfogva magas építkezéseknél (a födélszerkezetben, a födémek felfüggesztésénél stb.) előnynyel használható.
1. ábra.
(Ezzel ellentétben a feszítőszerkezet a gerendát alul gyámolítja és az alapfalakra ferde nyomást gyakorol). Van egyes (1. ábra), kettős (2. ábra), hármas (3. ábra) stb. F., amint a megterhelt gerendát 5-6 méternyi közökben egyszer, kétszer, háromszor stb. függesztjük fel.
2. ábra.
A gyakorlati életben legfölebb az ötös F.-t alkalmazzák. A F. alkatrészei a hidaló v. kötőgerenda (NO), a függesztő oszlop v. bélfa (MO) és a ducok (NO); a kettős, hármas stb. F.-ekben még a feszítő borna is (OO). A kötőgerendát és bélfát kengyelvassal kötik össze, a ducok és függesztő oszlopokat - a ducokat és kötőgerendát fészkes csappal.
3. ábra.
A függesztő oszlop mindig huzásra, a ducok és a feszítő borna mindig nyomásra lesznek igénybe véve. A hármas F.-nél a szélső függesztő oszlopok néha - különösen födeleknél - ugyis beoszthatók, hogy a középső bélfa csak a feszítő bornát függeszsze föl, miáltal szabadabb padlásteret nyerünk (4. ábra). Erősen megterhelt F.-eknél a függő oszlopok kalodakötéssel összekapcsolt kettős gerendákból is állhatnak. - F. a hidépítészetben, l. Fahidak.
4. ábra.
