Fülfü,
Fülfü, kövirózsa (Sempervivum L.), fülbecsavaró fü, égdörgő fü, fülbeeresztő fü, a Crassulaceák (pozsgásnövények) közé tartozó kövérlevelü, többnyári fü vagy félcserje. Tövi levelei zöld rózsákat alkotnak, vékony gyökerei pedig a sziklahasadékba ereszkednek. Innen nem is szivhat táplálékot, hanem az egész felszinével a levegőből. Ezért kövér, mert a bőrén szájnyilás alig van, tehát kipárolgás következtében nedvességét el nem veszítheti. Sziklás helyeken sokáig aloé módjára csak a tövi levélrózsája tengődik, mig végre a virágzata elérkezvén, szárba indul, s csinos piros vagy vajszinü bogas virágzata lesz. A kövirózsa a F.-nek szaporodó szerve, a levél tövében keletkezik, eleinte a növénynyel rövid nyelecskén összefügg. Szirma 6-20, himje kétannyi. Az ó-világban mintegy 50 (hazánkban8) faja van. Legelterjedettebb és legismeretesebb a Sempervivum tectorum L. (rózsás F., Jupiter szakálla, l. az ábrát). Eredetileg Közép-Európa hegyein terem, most gyakran kőfalra, házfedélre stb. ültetik, itt-ott el is vadul. A régiek hiedelme szerint a villámcsapást eltávolítja. Frissében szétdörzsölt levelének nedve házi orvosság méhcsipés, tyukszem, kisajtolt leve pedig a nyak gyuladásai, szemölcs, kelés, égetés ellen. A S. arboreum L. Európa D-i, Afrika É-i részén s keleten nő. Szára csaknem faalaku, ágas, levele ékalaku, pillás virága aranyszinü. Üvegházban és termekben ápolják. A F. más fajait mesterséges sziklacsoportok közé diszül ültetik.
Rózsás fülfü vagy kövirózsa, a levélrózsával, kisebbítve, b a rügy, c a virág.
